KALOT KATOLIKUS NÉPFŐISKOLAI MOZGALOM KÖZHASZNÚ EGYESÜLET
2760 Nagykáta
István király út 128.
KALOT KATOLIKUS NÉPFŐISKOLAI MOZGALOM
ALAPSZABÁLYA
Egységes szerkezetben
Alulírott képviselők az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. Törvényben foglalt követelmények szerint létrejött KALOT KATOLIKUS NÉPFŐISKOLAI MOZGALOM KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Küldöttközgyűlése az alábbi, egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.
I.
AZ EGYESÜLET ADATAI
1. A szervezet neve:
KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom Közhasznú Egyesület
Rövidítve és önállóan is használva:
KALOT,
KALOT MOZGALOM Közhasznú Egyesület
2. Székhelye: Nagykáta
3. Címe: 2760 Nagykáta, István király út 128. szám
4. Működési területe: Országos, célkitűzéseinek megvalósítását a határainkon túl élő magyarság között is szorgalmazza.
5. Pecsétje: Kör alakú, felirata:
KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom
1935.
Közepén KALOT jelvény.
6. Jelvénye: Pajzs alakú, fehér mezőben piros kard formájú kereszt, melyet aranyszínű búzakalász font át. A pajzs felső szegélyén zöld mezőben aranyszínű KALOT felirat van.
Mindez zománcozott kivitelben.
7. Hivatalos nyelve: Magyar
8. Jogállása: Jogi személyiség az 1989. Évi II. törvény, illetve a Ptk. 61-63 §. Alapján a Fővárosi Bíróság 1989. Február 14-én kelt 7. Pk. 20.751/989.sz. végzésével 16. Sorszám alatt jegyzett be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. A KALOT jogutódja a Magyar Királyi Belügyminiszter által 146.894-940 VII. a. sz. alatt engedélyezett Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) társadalmi szervezetnek.
9. Az egyesület célja:
Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági és vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Küldöttközgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb magvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
Az egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26 § c) bekezdése alapján:
- 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- 5. kulturális tevékenység
- 6. kulturális örökség megóvása,
- 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
- 12. emberi és állampolgári jogok védelme,
- 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
II.
A KALOT CÉLKITŰZÉSE
A KALOT szociális mozgalom. Keresztény erkölcsi magatartásra nevelő, valamint kulturális tevékenységgel és ifjúsági vezetőképzéssel kívánja elősegíteni az erkölcsi és szociális alapon nyugvó demokratikus magyar társadalom építését az alábbiakban vázolt munkaprogramjának megvalósításával.
KRISZTUSIBB EMBERT!
A KALOT Mozgalom alapvető állásfoglalása szerint az egyének lelki, erkölcsi magatartásának megújulása nélkül nem képzelhető el a nemzet társadalmi és gazdasági felemelkedése. Ezért arra törekszik, hogy tagjait a krisztusibb emberré válásban és a személy méltósága tiszteletében elősegítse a vallási ismeretek és a hitélet elmélyítésével, hogy azután mint hiteles emberek példamutató magatartásukkal elősegítsék a társadalmi és gazdasági megújulást, melynek alapja a keresztény értékrend és a szociális igazságosság, megvalósításának útja pedig a társadalmi szolidaritás. Ezért tagjai vállalják és gyakorolják a felebaráti szeretetet, alázattal végzik a haza, a magyar nemzet szolgálatát.
MŰVELTEBB NÉPET!
A KALOT mozgalom már az 1930-as évek közepén e célkitűzés megvalósítása érdekében eredményesen dolgozott a népi hagyományok és a művészet ápolása és fejlesztése érdekében. A jövő Európájában csak úgy őrizhetjük meg nemzeti önazonosságunkat, ha megőrizzük egyedülálló és sajátos nemzeti örökségünket. Ezért a Mozgalom népi hagyományainkban gyökerező kultúránk megőrzése és szinten tartása érdekében elősegíti a népművészetben, népdalban, a honi zenében és néptáncban rejlő értékek feltárását annak érdekében, hogy ezek az értékek méltó helyet és hatékony szerepet kapjanak nemzeti kultúránkban.
A keresztény erkölcsi alapokon nyugvó demokratikus és szociális Magyarország megteremtése érdekében a KALOT népfőiskoláiban, helyi egyesületeiben és egyéb szervezeti egységeiben tanítja a közösségek szervezéséhez szükséges ismereteket, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának módjait és felkészíti tagjait a közéleti szerepvállalásra.
A KALOT szorgalmazza a települések életét meghatározó mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi-, idegenforgalmi tevékenység korszerű kérdéseinek megismertetését, valamint az ezekkel kapcsolatos szakmai és vállalkozói ismeretek oktatását különös tekintettel az egyes tájegységek sajátos adottságaira és ezek hasznosítására a helyi közösség és ezzel az egész nemzetgazdasági megerősödése javára.
A kialakuló új Európában megmaradásunkat csak műveltségünk és emberségünk biztosíthatja és adhat tekintélyt nekünk. Ezért dolgozik a KALOT megkülönböztetett figyelemmel a műveltebb nép célkitűzésének megvalósításán.
ÉLETERŐS NEMZETET!
A magyar nemzet egészséges lelki és testi élete érdekében szorgalmazzuk a család védelmét és erősítését erkölcsi és anyagi téren egyaránt a családszövetségek kialakításával. Követeljük a gyermek életének védelmét fogantatástól kezdve. Támogatjuk az egészségügyi hatóság betegség-megelőző programjai népszerűsítését, küzdelmet az alkoholizmus, a dohányzás, a narkotikumok fogyasztása és az erkölcsöt romboló káros jelenségek, valamint a környezetszennyezés ellen. Az egészséges társadalom megteremtése érdekében elősegíteni akarjuk a személyes gazdasági függetlenségét, a Kárpát-medence népeinek igaz barátságát, nemzetiségeinkkel való együttműködést a közös haza és sorsvállalás jegyében Szent István tanításának ébrentartásával és fejlesztésével.
ÖNÉRZETES MAGYART!
A helyes és önérzetes magyarságtudat kialakítása és ápolása nemzetünk fennmaradásának alapkövetelménye globalizálódó világunkban. Ezért erősítjük tagjainkban azt a felemelő érzést, hogy bár kis nép, de egy nemzet fiai vagyunk. Nem csak a sportban vagyunk a világelsők között, hanem a tudomány és művészet terén is kiemelkedő helyes foglalunk el a világban. Ezért a KALOT arra törekszik, hogy népfőiskoláinkon megismertessük tagjainkkal hazánk fiainak világszínvonalú eredményeit, amelyekkel Európa kultúráját is gazdagították. Bemutatjuk nemeztünk kiváló egyéniségeinek követésre méltó áldozatkész életútját. A magyar lelkiség és öntudat erősítését van hivatva szolgálni az ezeréves magyar nép történetének és kultúrájának ismertetése a népfőiskolákon. Önérzetes magyarságunkat alapozza meg és erősíti a világon egyedülálló ősi nyelvünk, ami egyben nemzeti örökségünk éppen úgy, mint a népdal, zene és néptánc. Ezért állandó népfőiskolai program a KALOT-ban a helytörténet kutatása és a lokálpatriotizmus felerősítésére irányuló törekvés.
A Mozgalom ezeket a célkitűzéseket – a KALOT Népfőiskolák szellemi hagyományaira építve – katolikus népfőiskolák, oktatási intézmények, katolikus kisközösségek, népfőiskolai körök, egyesületek és szociális intézmények szervezésével, fenntartásával, támogatásával, valamint szellemi irányításával kívánja elérni.
A KALOT képviseli tagjait az állami és társadalmi szervezetek előtt.
III.
A KALOT FELADATAI
A KALOT az alapszabály II. fejezetében megfogalmazott célok elérése érdekében országszerte, de a határainkon túl élő magyarság számára is népfőiskolákat, helyi szervezeteket, egyesületeket, oktatási-, szociális és karitatív intézményeket alapít, fenntart és működést segítő nonprofit gazdasági vállalkozásokat hoz létre és tart fenn. Az intézmények működésének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
IV.
A TAGSÁGI VISZONY
IV/ 1.
A KALOT tagjai:
1. A hazai és a határon túli KALOT Mozgalom helyi szervezetei, amelyek elfogadják a KALOT alapszabályát és annak szellemében kívánnak tevékenykedni a KALOT helyi szerveinek részére kidolgozott egységes ügyrendi szabályzata szerint.
2. A KALOT Mozgalom szervezetei és egységei lehetnek önálló jogi személyek, de nem önállóan hajtja végre a feladatát, hanem részére az Anyaszervezet határozza meg az eszmei útmutatót, ettől eltérő esetben a helyi KALOT szervezet visszahívható, a mindenkori elnök visszahívhatja.
3. Magánszemélyek csak úgy lehetnek tagjai a KALOT -nak, ha a fenti szervezetek egyikét létrehozzák és kérik felvételüket a KALOT Mozgalomba, vagy a KALOT Mozgalom egyik, már működő helyi szervezetébe kérik felvételüket azzal az elhatározással, hogy elfogadják a KALOT eszmeiségét és tevékenyen részt kívánnak venni a KALOT négy jelszóban megfogalmazott célkitűzéseinek megvalósításában.
4. Csak olyan 14. Életévét betöltött magyar vagy külföldi állampolgár lehet a KALOT Mozgalom tagja, aki büntetlen előéletű, nem folyik ellene büntető eljárás, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és életvitele erkölcsileg kifogástalan.
5. Pártoló tagok lehetnek azok a személyek és szervezetek, akik nem kívánnak tagként belépni valamelyik szervezetbe, de anyagiakkal vagy más módon kívánják támogatni a KALOT-ot. Ezek részt vehetnek a szervezetek rendezvényein szavazati jog nélkül.
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy vagy gazdálkodó szervezet (Ptk.685.§ ), aki illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a pártoló tagokéval.
6. A mozgalom szellemének, munkamódszerének elsajátítására és begyakorlására a KALOT a fiatal tagjai számára önképző tanfolyamokat rendez a Szervezeti és Működési Szabályzatban lefektetett tartalommal és időhosszal.
IV/ 2
Az egyes szervezetek tagsága az általuk titkos szavazással és szótöbbséggel választott küldöttek útján képviselteti magát a KALOT legfőbb szervében, a küldöttközgyűlésben.
A IV.1/1. Pontjában felsorolt szervezetek húsz tagig egy, húszon felüli tagság esetén pedig minden újabb húsz tag után egy, de legfeljebb 4 küldöttel képviseltetik magukat a küldöttgyűlésen.
A küldöttválasztásról szóló jegyzőkönyvet, aminek tartalmaznia kell a küldött nevén kívül annak pontos címét, valamint megbízatásának idejét, a csatalakozási kérelemmel együtt kell a KALOT elnökségének megküldeni. A KALOT tagságért folyamodó szervezet felvételéről a KALOT elnöksége hoz határozatot. A felvételi kérelem elutasítása esetén a küldöttközgyűléshez lehet felszólalással élni.
IV/3
A KALOT tagjainak jogai és kötelességei:
A IV. 1/1 pontjában megnevezett szervezetek minden tagja választható és jogosult választani. Tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a szervezet működésében, amelynek rendjét részletesen a szervezetek egységes működési szabályzata tartalmazza. Kiskorú tag csak életkorának megfelelő tisztségre választható.
A KALOT tagjai az alapszabályt, vagy törvényt sértő határozattal szemben a tudomásra jutástól számított 30 napon belül jogorvoslási igénnyel az elnökséghez fordulhatnak a küldött útján. Nem elfogadható válasz esetén az ügyet 15 napos jogvesztő időn belül a küldöttközgyűlés elé lehet terjeszteni. Kedvezőtlen válasz miatt a törvénysértő határozatok esetében a határozat tudomásra jutásától számított 30 napon belül a határozatot a bíróság előtt lehet megtámadható.
A tagok igénybe vehetik a KALOT kedvezményes szolgáltatásait, e szabályozás szerint kezdeményezhetik a küldöttgyűlés összehívását, és lehetőségük van a KALOT bármely tevékenységével kapcsolatban tájékoztatást kérni, de ezt csak a küldöttgyűlésen és azon szervezet küldöttjének útján tehetik, amelynek révén a KALOT tagjává váltak.
A tagokat jogok mellett kötelezettségek is terhelik:
- Minden tag alapvető kötelezettsége ezen alapszabályban foglaltak betartása.
- A KALOT napi munkájában tevékenyen részt venni.
- A Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatait betartani.
- A KALOT eszmei, szervezeti és gazdasági célkitűzései megvalósítását elősegíteni.
- A KALOT vagyonát megóvni.
- A Küldöttgyűlés által meghatározott éves tagdíjat az érvényes szabályozás szerint megfizetni
- A tagok a KALOT-ot külön felhatalmazás, illetve megbízás nélkül nem képviselhetik. (A választás, vagy megbízás alapján létrejövő tisztségviselés automatikusan ügykör szerinti felhatalmazásnak számít.)
IV/ 4
A tagsági viszony megszűnése
A KALOT szervezetéből a tag írásbeli kijelentéssel bármikor kiléphet.
TÖRÖLNI KELL annak a tagnak tagságát, aki az éves tagdíját nem fizeti meg és az Elnökség felszólítása ellenére az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
KIZÁRHATJA az Elnökség az Etikai Bizottság javaslata alapján azt a szervezetet és tagot, aki sorozatosan megsérti az alapszabály rendelkezéseit, többszöri felszólításra sem vesz részt a KALOT rendezvényein és munkájában, vagy gátolja a KALOT eszmei, szervezeti, gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását.
Az Etikai Bizottság javaslata alapján azt a szervezetet és azokat a tagszervezeti személyeket is ki kell zárni, továbbá, akik a küldöttgyűlés helyett a nyilvánosság elé tárják a KALOT belső ügyeit, vagy az Etikai Bizottság véleménye szerint veszélyeztetik a KALOT egységét és jó hírét, belső feszültség kialakítására törekszenek. Ki kell zárni tovább azt a szervezetet és tagját is, aki szembe helyezkedik a Szövetség irányításával, akadályozza vagy megtagadja az Elnökség felügyeleti, a Számvizsgáló Bizottság ellenőrző tevékenységének gyakorlását.
A tag vagy tagszervezet az Elnökség által hozott törlési vagy kizárási határozat ellen a küldöttközgyűléshez fordulhat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel.
V.
A KALOT MOZGALOM SZERVEZETI KIALAKÍTÁSA,
TESTÜLETEI, EZEK FELADATAI
Az Egyesület testületi szervei:
a) Küldöttközgyűlés,
b) Elnökség,
c) Számvizsgáló Bizottság,
d) Etikai Bizottság,
Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök,
b) alelnök
c) főtitkár
d) elnökség tagja.
V/1
Küldöttközgyűlés
A KALOT Mozgalom legfőbb testülete a Küldöttközgyűlés, amely a küldöttgyűlés időpontjában regisztrált tagszervezetek küldötteiből, a küldöttközgyűlés által meghatározott tisztségviselőkből, (elnökség, az örökös és tiszteletbeli elnök, a területi titkárok, az elnökség által létrehozott központi egységek, alapítványok és bizottságok vezetői, az iskolaszékek 1-1 küldötte és az oktatási, valamint szociális intézmények vezetőiből) áll.
A Mozgalmat érintő bármely kérdést, ügyet döntési joggal megtárgyalhat, és azokat illetően intézkedhet.
A küldöttközgyűlést a Mozgalom elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök vagy a főtitkár vezeti. A közgyűléseken általában a szavazás nyilvános, de abban az esetben, ha a szavazati joggal résztvevők legalább egyharmada úgy kívánja, a levezető elnök köteles elrendelni a titkos szavazást. Személyi kérdésekben csak titkos szavazás tartható. A közgyűlésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek tartalmazni kell a határozatképességet, előadók, felszólalók által elmondottak lényegét és az esetleges kérdésekre adott válaszokat, a meghozott határozatokat, valamint a szavazás módját. Elkészítését a főtitkár koordinálja, a Küldöttközgyűlés minden alkalommal jegyzőkönyv-vezetőt és minimum 2 fő hitelesítőt választ, akik a jegyzőkönyvet a levezető elnökkel együtt, aláírásukkal hitelesítenek.
A Küldöttközgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója ( Polgári Törvénykönyv 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
V/ 2
A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. Az alapszabály elfogadása és módosítása.
2. Az elnökség, a számvizsgáló- és az etikai bizottság megválasztása, felmentése.
3. A KALOT rövid-, közép- és hosszú távú programjainak, célkitűzéseinek meghatározása.
4. Éves gazdálkodási és működési terv elfogadása.
5. Az éves gazdálkodási, működési eredmények jóváhagyása, az elnökség, a számvizsgáló és etnikai bizottság beszámolóinak elfogadása. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő 150. napjáig a Küldöttközgyűlés egyhangú döntése alapján történik.
6. Az évi tagdíjak megállapítása.
7. Az elnökség által hozott törlési, kizárási vagy törvénysértő határozataival szembeni felszólalás elbírálása.
8. A KALOT más társadalmi szervezetbe tagként való belépése, vagy azzal való egyesülése.
9. Döntés minden olyan ügyben, melyet az alapszabály, vagy jogszabályok Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozónak mond ki.
V/ 3
A Küldöttközgyűlés rendes és rendkívüli lehet. A szabályszerű meghívóval meghirdetett rendes Küldöttközgyűlést az Egyesület évente tart. Rendkívüli küldöttközgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt írásbeli kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Küldöttközgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.
A Küldöttközgyűlést az Elnökség döntése alapján a főtitkárírásban hívja össze. szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak.
V/4
A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttgyűlés időpontjában a regisztrált tagok küldötteinek legalább a fele (50%+1 fő) jelen van. Ugyanezen elv irányadó a szövetség más ügyintéző és képviseleti szerveinek határozatképessége tekintetében is, kivéve azokat az eseteket, amikor az alapszabály a határozatképességhez minősített többséget ír elő.
Ha a szükséges létszám nem jön össze, egy órán belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt küldöttgyűlés csak az eredeti napirendi pontokkal hívható össze. Az eredeti meghívóban közölni kell az újabb küldöttgyűlés megtartásának szabályait. Az V/2 Szakasz 1., 3., 8., és 9. pontjaiban meghatározott ügyekben érvényes döntéshez a tagok létszámának kétharmados döntése szükséges.
VI.
AZ ELNÖKSÉG
VI/ 1
Az elnökség a küldöttközgyűlés által titkosan választott héttagú testület.
Tagjai: elnök, alelnök, főtitkár és négy elnökségi tag. Megbízatása három évre szól.
A KALOT küldöttközgyűlés Tiszteletbeli Elnököt is választhat. Ezt a tisztséget csak közéletünk kiváló személyisége töltheti be. A KALOT-ban végzett eredményes munka elismerése céljából Örökös Elnököt lehet választani. E tisztségre a KALOT Mozgalom tagjai közül az a köztiszteletben álló személy választható meg, aki a Mozgalomért és céljainak megvalósításáért elismerésre méltó tevékenységgel tűnt ki. Mindketten tanácskozási joggal vesznek részt a küldöttgyűlésen, és az elnökségi ülésen.
Az elnökség a Küldöttközgyűlés két ülése között teljes felelősséggel hajtja végre a küldöttközgyűlés által meghatározott feladatokat. Jogosult és köteles intézkedni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Polgári Törvénykönyv 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
VI/2
Az elnökség
1. Előkészíti a Küldöttközgyűlés napirendjét, összehívja azt, gondoskodik határozatainak végrehajtásáról.
2. Dönt a tagfelvételi kérelmekről, illetőleg a kizárásról.
3. Dönt bizottságok vagy szakosztályok felállításáról, megszűntetéséről, megbízza és beszámoltatja azok vezetőit.
4. Dönt alkalmazotti munkakörök létesítéséről és megszűntetéséről.
5. Hazai és külföldi intézményekkel, társaságokkal, egyesületekkel és más szervezetekkel együttműködési megállapodásokat köt.
6. Összeállítja a KALOT tárgyévi stratégiai, közép- és hosszú távú gazdálkodási és művelődéspolitikai tervét, valamint az ezekről készített év végi beszámolókat, amelyeket évenként a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás, illetve elfogadás céljából.
7. Kinevezi, illetve felmenti a Népfőiskolák és más intézmények vezetőit.
8. Határozatokat hoz, intézkedik vagy állást foglal a KALOT egészét érintő bármely ügyben, kivéve, ha jogszabály vagy az alapszabály nem utalja azokat más szervezet hatáskörébe.
VI/3
Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja, amelyet az elnök hív össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az elnökségi ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökség akkor határozatképes, ha négy tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Tagfelvételi ügyben titkos szavazást lehet elrendelni. Az elnökség munkaterv alapján végzi munkáját, üléseiről jegyzőkönyvet köteles készíteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
VII.
AZ EGYES ELNÖKSÉGI TAGOK JOGAI ÉS FELADATAI
VII/ 1
Az elnök, aki egyházi személy, képviseli a KALOT-ot a világi, egyházi hatóságok és szervezetek előtt. Irányítja és felügyeli a KALOT tevékenységét. Az alelnökkel vagy főtitkárral együtt kiadványozási, utalványozási jogot gyakorol. Összehívja és vezeti a küldöttgyűlést és az elnökségi üléseket.
VII/ 2
Az alelnök segíti az elnököt tevékenységében, az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén – mindig az elnökkel egyeztetve – gyakorolja az elnöki jogkört, valamint ellátja az elnökség által rábízott különleges feladatkört.
VII/ 3
A főtitkár
1. A KALOT küldöttközgyűlése és elnöksége határozatainak megfelelően a vezetőségi szervezetek ülései közötti időben gondoskodik az ott hozott határozatok végrehajtásáról.
2. Előkészíti az ülések anyagát.
3. Beszámol az elnökségnek a két ülésszak közötti tevékenységéről.
4. A küldöttközgyűlésen beszámol az elnökség tevékenységéről.
5. Az elnökkel együtt kiadványozási és utalványozási joga van.
6. Gyakorolja a munkáltatói jogokat.
7. Irányítja az ügykezelést, felügyeli az alkalmazottak munkáját.
8. Elkészíti az elnökségi ülések jegyzőkönyveit.
A négy elnökségi tag kiemelt feladata a KALOT négy jelmondatában megfogalmazott célkitűzések gyakorlati megvalósításának előremozdítása.
VII/4
Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél betölt.
A Küldöttközgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A Jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okirat, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelést az Egyesület főtitkára látja el.
A Küldöttközgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.
Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület Képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.
Az Egyesület országos napilapon és internetes honlapon keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai- pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
VIII.
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
A KALOT felügyelő szerve a vezető szervtől elkülönült Számvizsgáló Bizottság, amely három főből áll. A Számvizsgáló Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
VIII/ 1
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat - ; illetve
d) a) –c) pontban meghatározott személy hozzátartozója;
e) a Közhasznú szervezetről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.
VIII/ 2
A Számvizsgáló Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Számvizsgáló Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
VIII/ 3
A Számvizsgáló Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
VIII/4
A Számvizsgáló Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az egyesület Küldöttközgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Küldöttközgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabály sértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Küldöttközgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
A Számvizsgáló Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.
A Számvizsgáló Bizottság bármely tagja jogosult a jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A Jegyzőkönyvet a Számvizsgáló Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
Az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a alapján:
a) a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
b) b) a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik;
c) a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértést vagy a szervezet érdekeit, egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
d) az intézkedésre jogosult vezető szervezet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult;
e) ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyre állítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
IX.
AZ ETIKAI BIZOTTSÁG
A KALOT Mozgalom tagjai által elkövetett etikai és fegyelmi vétségek kivizsgálására a küldöttgyűlés által megválasztott háromtagú bizottság, amelyik az elnökség felkérésére dolgozik és tesz javaslatot az eléje terjesztett ügyekben.
X.
A KALOT MOZGALOM VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
X/ 1
Az Egyesület vagyoni eszközei
A KALOT vagyonát elsősorban tagdíjak, a pártoló tagok hozzájárulásai, valamint adományok, hagyatékok, alapítványok, nonprofit szervezetek gazdálkodásából származó bevételek, ingó és ingatlan vagyontárgyak, egyéb tárgyi eszközök képezik. A KALOT Mozgalom oszthatatlan vagyona a mozgalom céljait és működését szolgálja.
Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Küldöttközgyűlés állapítja meg.
Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása
A KALOT gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt tevékenységének támogatására kell felhasználni. Az egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A KALOT éves költségvetés szerint gazdálkodik, amit a küldöttgyűlés hagy jóvá. A tervszerű gazdálkodásért a főtitkár a felelős. Az utalványozáshoz az elnök és a főtitkár együtt, bármelyik akadályoztatása esetén vagy az elnök és az alelnök együtt, vagy az alelnök és a főtitkár együttes aláírása szükséges.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
A KALOT gazdasági ügyeit az elnökség által megbízott gazdasági vezető intézi, akivel szemben a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.
Feladata:
1. Intézi a KALOT pénz és hitelügyeit az elnökség előzetes jóváhagyásával, irányítja a könyvelést, a rendelkezések szerinti nyilvántartásokat és a vagyonkezelést, s mindezekért felelősséggel tartozik.
2. Évente gazdálkodási tervezetet, költségvetést és beszámolót készít az elnökségnek, amelyet a Küldöttközgyűlés hagy jóvá, illetve fogad el.
3. Rendszeresen tájékoztatja a tisztségviselőket a KALOT vagyoni helyzetéről.
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Küldöttközgyűlés rendelkezik úgy, megszűnése esetén vagyonát a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának kell átadni, s az kizárólag egyházi iskolai – oktatási célokra használható fel. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Küldöttközgyűlés 2 /3 –os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.
XI.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
XII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv 61-63. §-ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI: törvény szerint kell eljárni.
Jelen módosított alapszabályt a KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom 2008. október hó 11-én megtartott Küldöttközgyűlése elfogadta és jóváhagyta.
Kelt, Budapest, 2008. október hónap 11. napján
Belme László Németh Mária
Egyesület elnöke Egyesület főtitkára
Kratofil Zita Dr. Kiss Katalin
Hitelesítő Hitelesítő
