Történelem

KALOT FELAJÁNLÁSI IMA - 1946
Uram, Jézus felajánlom Neked egész napomat, minden munkámat, küzdelmemet és szenvedésemet.
Add meg nekem és minden földmives testvéremnek, hogy úgy gondolkozzam, mint Te, úgy imádkozzam, dolgozzam és szenvedjek, mint Te.
Áld meg elmémet, akaratomat és szívemet, hogy Hozzád egyre hasonlóbb lehessek.
Felajánlom Neked szerszámaimat és gépeimet, dolgos két kezemet.
Áld meg mezőimet, földjeimet, állataimat, hogy munkámmal és annak gyümölcseivel a Te dicsőségedet és az emberek javát szolgáljam.
Áld meg családomat, községemet, egész nemzetemet.
Adj hazámnak jó vezetőket, áldozatos és önzetlen polgárokat mindenben és mindenkor.
Áld meg Uram, KALOT Mozgalmunkat, annak minden munkását és tagját, minden vállalkozását, előadásait, tanfolyamait, népfőiskoláit, hogy segítségükkel a Te országod valósuljon meg magyar hazánkban.

Jézus Szíve, álld meg Mozgalmunkat!
Jézus Szíve, segítsd Mozgalmunkat!
Jézus Szíve, jöjjön el a Te országod Mozgalmunk segítségével.

/Főegyházmegyei jóváhagyással 2500/ 1946. – F. k. Márkus L. /



A KALOT múltja, jelene és elgondolkodások a jövőről



   Ilyen átfogó témáról röviden csak képeket lehet felvillantani. Azt, amit a KALOT működésének első 10 évében dolgozott és utána negyven évig szenvedett pár sorban elmondani nem lehet.
    A KALOT úgy kezdődött el P. Kerkai Jenő verbuválásában, hogy lelkigyakorlatra hívott két kiszemelt munkatársat és azt mondta nekik "Jöjjenek, segítsenek nekem felemelni a magyar népet!". Ez volt mindig az ő verbuváló mondata. Hozzátartozik a történethez, hogy P. Kerkai akkor fejezte be tanulmányait és a szegedi egyházmegyeközi szemináriumban kapott teljes napot kitöltő beosztást. Azzal a munkával, melyre munkatársakat toborzott ő maga csak hétvégeken tudott foglalkozni.
    A verbuváló mondat 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után, amikor ott is elkezdték szervezni a KALOT-ot, a szilágysomlyói rendőrkapitány lejegyzése szerint P. Nagy Töhötöm, a jezsuita munkatárs megfogalmazásában, már így hangzott: "Valláserkölcsi alapon Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős kis egyedeket, önérzetes magyarokat akar nevelni a KALOT. E cél érdekében szükséges a köztudatba vinni az álszent pietizmus helyett "az igazság vallását". Nem rózsafűzéres és miatyánkot mormoló, de ugyanakkor szociális vonatkozásban krisztustalan vallásosságra, hanem a krisztusi hitet és igazságot és élet gyakorlati valóságában élő keresztény világszemléletre van szükség. Az egyház minden időben megtalálta az idők szükségletéhez mérten azt a módot, amelyen át a tiszta keresztény vallásosságot gyakorolta. A ma szükséglete a szociális vallásosság." A két fogalmazás között nincs ellentét. Az utóbbiban bővebben ki van fejtve a cél, mely változatlanul így hangzik: felemelni a magyar népet.

Hogyan akarták ezt a KALOT szervezői elérni?

    P. Kerkai első munkatársai segítségével egy négyes programot fogalmazott meg, melynek szervesen összefüggő elemei, egy-egy jelszóba öntve az egyszerű emberek számára is érthetően, úgy hangzottak, ahogy még a rendőrkapitány is egy hallásra megértette: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! Akartak nevelni a magukra hagyott tehetséges magyarokból. A rendőrfőnök pontosan érzékelte, hogy a KALOT program nem valami vallásos jámborságba öltöztetett szociális-kulturális érzés, hanem olyan életprogram, amelyben mind a négy irányzat egyformán fontos. Ma úgy gondolnók: nem valami új lelkiségi irányzatot akartak bevezetni, hanem egy életformát, melyben ezek az elemek dominálnak, a krisztusi életeszmény, a saját kultúra fejlesztése, a megélhetés biztosítása, a helyes nemzeti érzés. Ők pontosan tudták, hogy az az ember, akinél hiányos a kultúra, ki van szolgáltatva másnak. P. Kerkai ezt egyszer úgy fogalmazta meg: Jaj a magyarságnak, ha olyan igénytelen, ha csak olyan műveltségre tesz szert, mint a cigányok, mert akkor a magyar a saját országában csak szolga-munkát végezhet.     Meg kell tanulnunk élni itt és boldogulni. Az életerős nép program az anyagi boldogulást és az életképes, az életet szerető családot jelentette. "Önérzetes magyar" a KALOT elgondolásában az, aki tudja, hogy mi ő maga, mi a saját kultúrája. A hiteles magyar öntudatot sugallta az akkori korszellem is, gondoljunk Kodály munkásságára vagy a népi írók műveire. Máma valódi önazonosság tudatról beszélhetnénk 1935-ben, amikor a KALOT elindult nem volt ugyan még diszkó-kultúra, de volt más romboló hatás, s tudjuk, hogy Kodály is nagyom nehezen tudott csak elismerést szerezni az igazi magyar kultúrának, mert a nép annyira ki volt már forgatva a saját kultúrájából.
    A négyes program egységes egészet alkot és minden KALOT munkában benne kellett lennie valamilyen formában. A négyes program volt a KALOT egyik titka, mely minden lényeges célkitűzést tartalmazott, amire az életre felkészűlő fiatalembernek szüksége volt. Tudták mi a dolguk, mi a fontos, vagy mi a mellékes életükben. Védve voltak a nácizmus, a nyilas mozgalom, a szocializmus, de minden egyoldalú lelki programban elvesző egyoldalúság ellen is. Az egyszerű földműves fiatalember is tudta, különös iskola nélkül is, hogy milyen úton kell járnia, ha megbízhatóan akar boldogulni.

Kiket akart a KALOT megnyerni

    Amikor a KALOT elindult, akkor az agrárifjúság volt a legelhanyagoltabb társadalmi réteg. Ismerjük az akkori nagybirtokrendszert, az egyetlen változást hozó megoldást, az agrárreformot, - a magyar ember tehetséges fajta, ezt igazolta a KALOT számtalan alkalommal -, hiába vállalta volna magára a nehézségeket, boldogulásának alapjához, a magyar földhöz nem juthatott hozzá. Ha nem tanulhatott, akkor viszont meg kellett elégednie a szolgasorssal. Olyan nagy volt a földreform dolgában a közéleti ellenállás, hogy a püspökök se látták a kiutat.
    A KALOT Mozgalom koncepciója, fölépítése és szervezési módja megtalálta az akkori adottságokat. Minden községben volt az Actio Catholica-nak legényegylet-ága. P. Kerkai elvállalta az Agrárifjúság Legényegyletek Országos Főtitkári tisztét s ez által meghatározó kapcsolatba került azzal a réteggel, melyre mozgalmát építeni akarta. A legények csakhamar megtapasztalták, hogy az új mozgalom, melyet az Atya hirdet, nemcsak a lelki életükkel akar törődni, hanem evilági boldogulásukkal is, tömegesen fordultak a KALOT-hoz. P. Kerkai nyíltan hirdette a földreform szükségességét, de a püspököknél elgondolásával kezdetben elutasításra talált. Az agrárifjúság társadalmi helyzetéhez és boldogulásának kilátásaihoz hozzátartozott a teljes politikai kiszolgáltatottság állapota is. Az első világháború utáni konszolidációban a kormányzat megegyezést kötött a munkások érdekvédelmét ellátó szakszervezetekkel, de azoknak tudomásul kellett venniük, hogy mindez nem vonatkozott az agrárifjúságra. A legnagyobb társadalmi réteg teljesen ki volt rekesztve minden munkásvédelemből. A KALOT mindjárt az első órákban tevékenységét munkásvédelemmel kezdte. Farkas György könyve (A KALOT és népfőiskolái) jól dokumentálja a sikeres bérharcokat. Ezek az akciók már kezdettől fogva ellenségeket szereztek a KALOT-nak a nagybirtokosság köréből.
    Hogyan szerveződött a KALOT az agrárifjúság körében, mikor azok reggeltől estig munkában vannak, s nem érnek rá tanfolyamokon részt venni?
    A tanfolyamokat főleg télen csinálták, és a hétvégeken. A szervezés azzal kezdődött, hogy megkérték a plébánost, vagy a falu más vezetőjét, küldjön értelmes, érdeklődő fiatalokat egy három és félnapos ingyenes tanfolyamra. A KALOT "szervezésének" első lépése mindig egy három és félnapos tanfolyam volt, - eleinte a jezsuiták szegedi tanyáján, egyszerű körülmények között, bennlakási lehetőséggel - , ahol szemléletesen megismertették a célkitűzéseket (a négyes jelszót), mindjárt példákkal illusztrálva hogyan történik a KALOT-ban a vezetőképzés. Ez a tanfolyam volt egyúttal a minta a későbbi egyleti foglalkozásokra.

    A KALOT Központ nem irányító szerve, hanem kiszolgáló, segítő intézménye volt mind az egyletek, mind az egész Mozgalomnak. Például minden egyleti foglalkozásra itt készítették el azt a féloldalas hírt, vagy aktuális témát, melyet a legénynek az egyleti estén, az egyórás önképző foglalkozás során fel kellett olvasnia, és ehhez a többieknek szabadon hozzá kellett szólniuk. Így képezték magukat és szokták meg a közönség előtt való felszólalást. A Központ segített az Egyletnek, hogy igényüknek, műveltségüknek megfelelő irodalmi anyagot, verseket, színdarabokat kapjanak, melyet az egyleti összejövetelek tanulmányi részében megtanultak, megismertek. Szerves része volt a KALOT egyleti önképzésének a társadalmi illemszabályokba való bevezetés is. Az "illik, nem illik" foglalkozáson elsajátították a társadalmi illemszabályokat, s később fesztelenül tudtak viselkedni más társadalmi csoportbeliekkel szemben.
    A tanulmányi programon kívül szerves része volt az egyleti összejöveteleknek (és az agitátor tanfolyamnak) a "nemes szórakozás" mikéntjének elsajátítása. Az egyletekben elterjedtek a biliárd asztalok, megtanulták a szellemet is megmozgató kártyajátékot, a sakkozást, a népi kultúra játékait. Az egyszerű falusi legényeknek meg kellett tanulniuk a hallgatóság előtti fellépést, valamilyen téma közös megvitatását, verseket, népdalokat kellett megtanulniuk és előadniuk, színdarabokat betanulni, magukat szakmai vonalon képezni. A KALOT-ba bevezető első kurzus, a három és félnapos "agitátorképző tanfolyam" csütörtökön kezdődött és vasárnap délután ért véget. A "záróvizsga" rendszerint közönség előtt történt, ahol a legények bemutatták mit tanultak a tanfolyamon s egyben azt is, hogyan fogják tovább végezni a munkát az egyletben. A záróvizsga hallgatósága csodálattal tapasztalta, hogy az egyszerű falusi legények meg mernek szólalni, verset szavalnak, népdalokat ismernek, elkezdenek könyveket olvasni. Futótűzként terjedt el a híre hogyan képzik a legényeket a KALOT-ban, és sokan kérték, hogy velük is foglalkozzon a KALOT.
    A "záróvizsgáról" azzal a feladattal bocsátották el a legényeket, hogy hazatérve mondják el legény barátaiknak mit tanultak a kurzuson, az érdeklődők találkozzanak rendszeresen egymással, és ha megerősödik barátságuk, alakítsanak ők maguk is egyletet. Ez a "sejtmódszeres", a baráti kapcsolat útján megvalósuló "szervezés", a belülről kifelé és alulról felfelé építő szervezési mód, lényeges kelléke a KALOT életének, mert az emberek szabadságára, szimpátiájára épít, míg az ellentétes módszer (a kívülről befelé és felülről lefelé irányuló szervezés) nélkülözi a személyes megszólítást.

    A KALOT felvázolt szervezési módszere azt jelentette, hogy a jól kiválogatott legényeknek csupán egy három és félnapos bevezető kurzust kellett adni, s amikor egyletté alakultak attól kezdve folyamatos szellemi segítséget kellett nyújtani nekik, de az élet ment magától. Ez a titka a KALOT robbanásszerű elterjedésének. Noha a mozgalomnak összesen csak 10 éves zavartalan élete volt, mégis ezalatt 20 népfőiskolát tudott alapítani a 3500 helyi egyletben működő tagság képzésére és félmilliós létszámú mozgalommá tudott fejlődni, mely szám magába foglalja a hetente gyűlést tartó egyletben dolgozó rendes tagokat és az un. Pártoló tagokat, akik támogatták a KALOT munkáját, céljait tagdíj fizetésével, bizonyos rendezvényeken való részvétellel, a KALOT-ba "jártak", de nem tartoztak a nyilvántartott egyleti tagok csoportjába. A KALOT ezeket időnként seregszemlékre, találkozókra hívta meg, hogy kialakuljon bennük is az országos Mozgalomhoz való tartozás érzése. Ezek azonban közvetlenül nem folytak bele a Mozgalom irányításába.
    A KALOT-ot ellenfelei többször is fel akarták oszlatni. Az egyik veszélyes helyzet a Levente Mozgalommal kapcsolatban alakult ki. A háború idején a kormányzat egységes ifjúsági szervezetet akart kialakítani a Levente Mozgalom keretein belül. A KALOT-nak azonban sikerült további létezését egy "menekülés előre" lépéssel biztosítani. Az ár: felvállalta az egész egységes magyar ifjúsági mozgalom képzését a bevált KALOT program szerint és lemondott a sport foglakozásokról, valamint a nemzeti ünnepek rendezéséről a Levente javára. A KALOT-ot ennek fejében vallási intézménynek minősítették és a háború végéig folytathatta működését.
    A feloszlatás 1946-ban érte utol a KALOT-ot. A kommunisták rájöttek, hogy amíg a KALOT létezik, addig ők nem férkőzhetnek közel az agrárifjúsághoz. Egy megrendezett "gyilkosság" vádjával kieszközölték az engedélyt a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól a KALOT betiltására. Az ármánykodás itt hamar kiderült, de egyházi részről is "megvonták a bizalmat" a KALOT-tól, mivel közösen a MADISZ-szal szerepeltek egy naggyűlésen. A betiltás után P. Kerkai elindított egy nagyszerű lelkigyakorlatos akciót. "Falumanréza" néven, amely fel akarta készíteni az egyház kebelében dolgozó fiatalokat a várható vallásüldözésre. A falumanréza ötnapos kurzusán két év alatt 22 ezer volt KALOT-os vett részt. Ekkor jött el végső csapás: bebörtönözték P. Kerkait és "kémkedés és hazaárulás" vádjával tíz és fél évre ítélték, a volt KALOT vezetőket pedig a rendszerváltásig szakadatlanul üldözték.
    A KALOT újraindítása 1988-ban történt II. Rákóczi Ferenc Népfőiskolai Szervezet címén. A KALOT nevet eleinte kiejteni sem volt szabad, de 1992-ben névváltozással újra KALOT-nak hívhatta magát a szervezet. Nem mertek sajnos indulni az ifjúsági programmal. Így nem működött az ifjúsági vezetőképzés sem. A vezető-utánpótlás hiánya miatt a Mozgalom egyre inkább öregedett és a kihalás útjára lépett. Ebből keletkezett az évekig tartó véleménykülönbözet a KALOT-on belül. A belső viták és huzavona legalább öt évvel szakította meg a fejlődést. A vitás felek együttes kiút-keresése, s a Magyar Katolikus Püspöki Kar sürgető fellépése eredménye képpen, 2000. március 2-án végül megvalósult egy hárompontos reform: 1./ "KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom" néven, 2./ közösen, saját maga szervezhetne átképző kurzusokat, illetve ilyen állami kurzusokra átirányítaná az embereket. Mindezeket a KALOT a katolikus nevelés eszközeivel tenné. Főleg ezzel lehetne az emberek segítségére, akiknek a foglalkozás, változtatás nagy lelki terhet jelent.

    A nagyobb gond a KALOT program időszerűsége iránt nincs semmi kétség, de nagy nehézséget jelent pl. az, hogy az elkerülhetetlenül szükséges közös összejövetelre hogyan találják meg az időt.

A négyes jelszóról

KRISZTUSIBB EMBERT!


A KALOT Mozgalom alapvető állásfoglalása szerint az egyének lelki, erkölcsi magatartásának megújulása nélkül nem képzelhető el a nemzet társadalmi és gazdasági felemelkedése. Ezért arra törekszik, hogy tagjait a krisztusibb emberré válásban és a személy méltósága tiszteletében elősegítse a vallási ismeretek és a hitélet elmélyítésével, hogy azután mint hiteles emberek példamutató magatartásukkal elősegítsék a társadalmi és gazdasági megújulást, melynek alapja a keresztény értékrend és a szociális igazságosság, megvalósításának útja pedig a társadalmi szolidaritás. Ezért tagjai vállalják és gyakorolják a felebaráti szeretetet, alázattal végzik a haza, a magyar nemzet szolgálatát.

MŰVELTEBB NÉPET!

A KALOT mozgalom már az 1930-as évek közepén e célkitűzés megvalósítása érdekében eredményesen dolgozott a népi hagyományok és a művészet ápolása és fejlesztése érdekében. A jövő Európájában csak úgy őrizhetjük meg nemzeti önazonosságunkat, ha megőrizzük egyedülálló és sajátos nemzeti örökségünket. Ezért a Mozgalom népi hagyományainkban gyökerező kultúránk megőrzése és szinten tartása érdekében elősegíti a népművészetben, népdalban, a honi zenében és néptáncban rejlő értékek feltárását annak érdekében, hogy ezek az értékek méltó helyet és hatékony szerepet kapjanak nemzeti kultúránkban.

A keresztény erkölcsi alapokon nyugvó demokratikus és szociális Magyarország megteremtése érdekében a KALOT népfőiskoláiban, helyi egyesületeiben és egyéb szervezeti egységeiben tanítja a közösségek szervezéséhez szükséges ismereteket, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának módjait és felkészíti tagjait a közéleti szerepvállalásra.

A KALOT szorgalmazza a települések életét meghatározó mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi-, idegenforgalmi tevékenység korszerű kérdéseinek megismertetését, valamint az ezekkel kapcsolatos szakmai és vállalkozói ismeretek oktatását különös tekintettel az egyes tájegységek sajátos adottságaira és ezek hasznosítására a helyi közösség és ezzel az egész nemzetgazdasági megerősödése javára.
A kialakuló új Európában megmaradásunkat csak műveltségünk és emberségünk biztosíthatja és adhat tekintélyt nekünk. Ezért dolgozik a KALOT megkülönböztetett figyelemmel a műveltebb nép célkitűzésének megvalósításán.

ÉLETERŐS NEMZETET!


A magyar nemzet egészséges lelki és testi élete érdekében szorgalmazzuk a család védelmét és erősítését erkölcsi és anyagi téren egyaránt a családszövetségek kialakításával. Követeljük a gyermek életének védelmét fogantatástól kezdve. Támogatjuk az egészségügyi hatóság betegség-megelőző programjai népszerűsítését, küzdelmet az alkoholizmus, a dohányzás, a narkotikumok fogyasztása és az erkölcsöt romboló káros jelenségek, valamint a környezetszennyezés ellen. Az egészséges társadalom megteremtése érdekében elősegíteni akarjuk a személyes gazdasági függetlenségét, a Kárpát-medence népeinek igaz barátságát, nemzetiségeinkkel való együttműködést a közös haza és sorsvállalás jegyében Szent István tanításának ébrentartásával és fejlesztésével.

ÖNÉRZETES MAGYART!


A helyes és önérzetes magyarságtudat kialakítása és ápolása nemzetünk fennmaradásának alapkövetelménye globalizálódó világunkban. Ezért erősítjük tagjainkban azt a felemelő érzést, hogy bár kis nép, de egy nemzet fiai vagyunk. Nem csak a sportban vagyunk a világelsők között, hanem a tudomány és művészet terén is kiemelkedő helyes foglalunk el a világban. Ezért a KALOT arra törekszik, hogy népfőiskoláinkon megismertessük tagjainkkal hazánk fiainak világszínvonalú eredményeit, amelyekkel Európa kultúráját is gazdagították. Bemutatjuk nemeztünk kiváló egyéniségeinek követésre méltó áldozatkész életútját. A magyar lelkiség és öntudat erősítését van hivatva szolgálni az ezeréves magyar nép történetének és kultúrájának ismertetése a népfőiskolákon. Önérzetes magyarságunkat alapozza meg és erősíti a világon egyedülálló ősi nyelvünk, ami egyben nemzeti örökségünk éppen úgy, mint a népdal, zene és néptánc. Ezért állandó népfőiskolai program a KALOT-ban a helytörténet kutatása és a lokálpatriotizmus felerősítésére irányuló törekvés.

A Mozgalom ezeket a célkitűzéseket – a KALOT Népfőiskolák szellemi hagyományaira építve – katolikus népfőiskolák, oktatási intézmények, katolikus kisközösségek, népfőiskolai körök, egyesületek és szociális intézmények szervezésével, fenntartásával, támogatásával, valamint szellemi irányításával kívánja elérni.

A KALOT képviseli tagjait az állami és társadalmi szervezetek előtt.